Férjem kedvence a pöri, persze én sem vetem meg főleg ha pipihusiból van.
Be kell vallanom férfiasan, hogy ezt most "kissé"elsóztam.
Valószínüleg azért, mert az előző napon készült pizzás csigáknál használt, és megmaradt házi
paradicsomból tettem bele egy kicsit.No ez még nem is lenne baj, mert ugye a házi fűszeres szósz
jót tesz neki mindenképpen, de a nagy kóstolgatásoknál mindig édesnek éreztem, és ment a
só bele.
Mikor ettük, a férjem mosolyogva kuncogta, hogy " jól megsóztad".
Persze abban a pillanatban ezt dicséretnek vettem, gondoltam a fűszeres szósz teszi,
Viktornak is hogy bejött a Bolonyaihoz.
Igaz utólag már feltűnt, hogy nem állt fel a sóért.
/Nem teszek az asztalra sót! Direkt/
A férjem rossz szokása, hogy meg se kóstolja az ételt már sóz.
Most valahogy megérezte hogy nem kell sózni, mert akkor már tényleg ehetetlen lett volna.
Hozzávalók:
3-4 csirkecomb He he ! meztelenre vetkőztetve
0,5 kg csirkeszárny
1 nagy vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
2 kanál olaj
1,5 kkanál paprika
0,5 kkanál bors
pici paradicsom püré, vagy 1-2 kanál lecsó
só
Lecsupaszítom a csirkecombikat, ezt mindig gyorsan, titokban végzem, mert a férjem mindig rámszól
ha ezt látja, hogy ez a legjobb falat, mármint a bőre, a koleszterinünk miatt azonban letépem.
A megpirított hagymát megszórom paprikával, után felöntöm pici vízzel, kiforralom, majd mehet bele a pipi.
Folyadékot kis részletekben adagolom ,ép hogy csak leoldódjanak a lábas faláról az odasült-odaragadt, de nem "kozmált" ízanyagok. Fűszerezem, és készre főzöm.Végül valamilyen körettel tálalom , most tésztával.
"Nemcsak abban áll a magyar szakácsmûvészetnak a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud elõállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja a következõt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kel mondani, hogy de már ebbõl eszünk!" (Jókai Mór: A barátfalvi levita)